Az alábbiakban bemutatásra kerülnek a Martoson elhelyezkedő Rendezvényliget és Népfőiskola keretein belül megvalósuló programok és az idelátogatóknak szóló programkínálatok, valamint a faluban lévő látnivalók.

Gasztronómia

A helyszínen lehetőség nyílik kemencében sütésre, amely során az előre kiválasztott étel kerül elkészítésre igény szerinti mennyiségben.

A helyi horgászszervezet közreműködésével lehetséges halászlé készítése, friss halból lejelentett létszámra vonatkozóan.

A helyszínen továbbá megkóstolható a martosi rétes is, amely a mellékelt hagyományos recept alapján készül.

Recept:
Hozzávalók: 1 kg liszt, 1 evőkanál zsír, kb. 1 liter víz, 1 evőkanál ecet, töltelékhez túró, meggy, mák, káposzta, ízlés szerint.
Tészta elkészítése: a liszthez hozzáadjuk a felolvasztott zsírt és az ecetet, majd fokozatosan adagoljuk hozzá a langyos vizet. Mikor összeáll a tészta, fél órát pihentetjük, majd kettéválasztjuk, és adagonként alaposan kidolgozzuk. Végül a hűtőben pihentetjük.
Tészta kinyújtása: az asztalra lepedőt terítünk, azt belisztezzük, majd rárakjuk a tésztát, aminek a tetejét szintén belisztezzük. Amíg lehet, sodrófával kinyújtjuk, s megolajozzuk a tetejét. Ezután kézzel széthúzzuk, végül az asztalról lelógó szélét leszedjük róla.
A kinyújtott tésztát megtöltjük az általunk választott töltelékkel, amit igény szerint a rétestészta elkészítése előtt előkészítünk. A megtöltött tésztát az asztalra terített lepedő segítségével feltekerjük, a tetejét megszórjuk liszttel és megolajozzuk, majd sütőben 150-200 °C-on, 45-60 percig sütjük.

Kézműves foglalkozások

Martoson a népszerű és bárhol végezhető kézműves foglalkozások mellett, mint a gyöngyfűzés, csuhézás, papírhajtogatás, stb., az alábbi tevékenységekkel is megismerkedhetnek az érdeklődők.

Vesszőfonás

Martos természeti környezetéből eredően a település közelében rengeteg fűzfabokor található. Ezt az adottságot kihasználva a helyi lakosok már a régmúlt időkben is a fűzfabokor vesszőiből különféle eszközöket fontak. Néhányan manapság is foglalkoznak még fonott tárgyak készítésével, legnépszerűbbek a virágtartók, gyümölcsöskosarak, tálalók, madáretetők, bevásárlókosarak.

Hímzés

Martoson jellegzetes hímzési kézimunka formája a rátétes hímzés. Jellegzetessége, hogy az egyes mintákat nem kivarrják, hímezik, hanem az előrerajzolt formát ollóval kivágják, kimetélik és rátéve egy másik anyagra rávarrják.

Halókötés
A halászatnak Martoson régi hagyománya van, sokféle halászati eszköz fejlődött ki az évszázadok során. A halászok saját maguk készítették a különböző eszközeiket.  Ezért nem meglepő, hogy az idősebbek közül sokan még mindig ismerik a hálókötés technikáját. Elmondásuk szerint a kötéshez sok türelem és idő kellett, legfőképp a téli időszak volt alkalmas a tevékenység végzésére. A hálókötés eszközei a kötőtű és a bérce voltak, amelyeket keményfából készítettek. A hálók közül ismert volt a tükörháló, a tapogató, az emelő háló, a hálóvarsa, a vesszővarsa, valamint a bárka, amelybe betették és tárolták a megfogott halakat. 

Hagyományőrzés

A községben lehetőség van számos néphagyománnyal kapcsolatos tevékenység gyakorlására.
A néptánc tanítását a helyi hagyományőrző csoport szívesen vállalja magára, az érdeklődők bekapcsolódhatnak a pillikézésbe és az árgyélus táncba is. De igény esetén csárdás, és hasonló egyszerűbb tánclépések is bemutatásra kerülhetnek.

Népszokások közül szintén van, ami a néphagyományhoz köthető, mint a lakodalmas szokások, amelyeket a helyiek fel tudnak idézni. Továbbá egyházi vonalon az adventi és húsvéti szokások, amelyek élnek a községben, s amelyekhez kötődően számos programon vehetnek részt az érdeklődők.


 

A hagyományőrzéshez kapcsolódóan a rendezvényligetben lehetőség van íjászkodni is, emellett az érdeklődők meghallgathatják, hogy őseink mire használták az íjászatot.

Az árgyélus tánc közben énekelt dal:
„Az árgyélus kis madár nem száll minden ágra,
Én se fekszek mindenkor a paplanos ágyba.
Szánj meg, bánj meg, fordulj hozzám csókolj meg.”

Sportolási és kikapcsolódási lehetőségek

A sportolási lehetőségekből számos akad a Martosi Rendezvényligetben.
A 2019-ben épült multifunkciós pályán az aktuális kialakításától függően futballozhatnak vagy teniszezhetnek az érdeklődők.

Továbbá a nyári időszakban közkedvelt sportra, a strandröplabdára is van lehetőség a helyszínen.

Az aktív időtöltést keresők számára egy új sportág, a teqball megismerését, kipróbálását és rendszeres űzését is lehetővé tesszük Martoson. Ez az új sportág egy magyar találmány, s az utóbbi két évben már világbajnokságot is rendeztek benne. Nem kevesebb a cél, minthogy egész Szlovákiában meghonosítsuk a teqball sportágat, így a fiataloknak is lehetősége nyílna megismerni, valamint egyre magasabb szinten űzni az említett sportot.


A kalandparkban a kötélpályán kellemes, természet és növénybarát környezetben várjuk a kedves vendégeket.
A kötélpályán összesen 20 kalandelem lett kialakítva 2 szinten.
Az első szinten a gyermek és felnőtt pályák kerültek kialakításra, amelyen minden korosztály 3-99 éves korig megtalálja a számára megfelelő és teljesíthető kihívásokat. Fontos szempont volt a kötélpálya kivitelezése során, hogy az akadályok a szabadidős és sport értékeknek is megfeleljenek.
A második szinten is fontos szempont volt, hogy a kötélpálya felhasználóbarát legyen. Ezért ezen a szinten is olyan pályák-akadályok lettek kialakítva, hogy minden igény (könnyű, nehéz, extrém) „találkozzon”.

A legkisebbeket a kalandparkban fából készült játszóvár várja.

A Martosi Szabadidőközpont körül vízi tanösvény épül. A helyszínen lehetőség nyílik csónakok kölcsönzésére, így csónakok segítségével könnyen bejárható a terület. A csónaktúra közben az érdeklődők megismerkedhetnek Martos állat- és növényvilágával, a környék természeti kincseivel, mindezt érdekes, a gyerekek számára játékos formában.

A regionális fejlesztéseknek köszönhetően a közeljövőben elkészül a kerékpárút, ami követlenül a rendezvényliget mellett halad majd el, s amelyen kerékpárral közvetlenül el lehet jutni Komáromba, vagy épp Gútára.

A Martosi Szabadidőközpont ad otthont a minden év júliusában megrendezésre kerülő Martosi Szabadegyetemnek. Az öt napos rendezvényen átalagosan 10 000 ember megfordul. Napközben közéleti programokat, előadásokat hallgathatnak meg az érdeklődők, este pedig olyan fellépők szórakoztatnak, mint Rúzsa Magdi, Halottpénz, Beatrice, Tankcsapda, Edda.

Látnivalók és rekreációs lehetőségek a környéken

Martos környékén több településen is lehetőség van wellnessezni, fürdőbe, uszodába menni. Legközelebbi és legújabb a Thermál Naszvad.
https://www.thermalnesvady.sk/

Paton a föld alól feltörő forrásvíz adta lehetőséget nem hagyták kihasználatlanul a helyiek, ugyanis  a forrás környezetében kiépítettek egy termál-strandfürdőt, valamint köré egy üdülőfalut. A fürdő előnyére válik mindenképp az a természeti adottság, hogy az országnak ez a területe büszkélkedhet a mért legmagasabb hőmérséklettel és itt a leghosszabbak a nappalok. Látogatottságát továbbá annak is köszönheti, hogy a termálvíz előnyös hatással bír a mozgásszervi rendszerre és annak megbetegedéseire.
https://www.wellnesspatince.sk/hu/

Dél-Komáromban és Érsekújvárban is a patihoz hasonlóan van kiépítve wellness és gyógyfürdő.
http://www.komthermal.hu/
https://www.strand.sk/

Komárom jelentősebb látnivaló



A honfoglalást követően a mai Komárom területét Árpád egyik vezére kapta, akinek a fia építette ki az első stratégiai erősséget. IV. Béla idejében, 1265-ben Komárom városi rangot kapott. Nagyot fejlődött a város Mátyás király idejében, akinek az egyik tartózkodási helye volt. 1440-ben a városban tartózkodott a Szent Korona, itt született V. László.

Komárom az a város, amelyet a Duna a Vág torkolatánál kettészel, de a két oldala mindig is egységes volt. Komárom eredeti vára a bal parton állt, a jobb parton egy kis település, Újszőny bújt meg, melynek lakói kezdetben a dunai átkelést biztosították. A 16. századi török hódoltság idején Komárom végvár lett, katonai szerepe felértékelődött. Amikor Buda elesett, Bécs védelmében nyomban nekifogtak a komáromi erődrendszer kiépítésének. Közép-Európa legnagyobb újkori erődje a Monostori Erőd lett, ami 1871-re készült el. Három erőd van a mai Magyarország területén (Csillag, Igmándi, Monostori), az erődrendszer nagy része Felvidéken van. 1809-ben a franciák elől ide menekült I. Ferenc, kiadott egy utasítást, hogy az osztrák császárság legnagyobb erődrendszerét kell itt megépíteni, egy akkora erőd-együttest, mely háború esetén 200 000 fő befogadására is alkalmas kell, hogy legyen. Úgy is nevezik a rendszert, hogy Bécs előszobája, a Duna Gibraltárja, ugyanis nem lehet kikerülni. Folyamatosan, a II. világháború végéig volt itt katonaság, 1945-től a szovjet-orosz hadseregnek lesz az egyik legnagyobb lőszerbázisa, amikor elmentek a becsült kár 3,2 milliárd Ft volt, ami mai áron megfelel 20-25 milliárd Ft-os helyreállítási költségnek, a tervek szerint egy hadtörténeti múzeum és egy kultúrközpont lesz fokozatosan kialakítva. Az 1848/49-es szabadságharc idején a jobb parti erődöknek fontos szerep jutott. 4 csata zajlott itt, 1.: Komárom felmentése április 25-26, 2.: július 2., 3.: vesztes csata, 4. szabadságharc utolsó előtti győztes csatája – augusztus 3.


A szabadságharcban és az 1848-as tűzvészben szinte teljesen felőrlődött Újszőny, újjászületését a Budapest-Bécs vasútvonalnak köszönhette. 1892-ben átadták az első állandó komáromi átkelőt, az Erzsébet-hidat, majd 4 év múlva a két oldal települései hivatalosan is egyesültek, de nem sokáig tartottak a boldog békeidők, Trianon elszakította a Komárom szívét-lelkét hordozó északi városrészt.
Az Óvár megújult Ferdinánd kapuja és az Óváron a Kőszűz allegorikus szobra is a felirattal „Sem csellel, sem erővel” azt a kitartást jelképezi, hogy ahogy a legendás komáromi erődrendszer, úgy a magyarság szellemi-lelki ereje is bevehetetlen volt. A városháza előtti téren áll a hős tábornok fővezér, Klapka György tábornok szobra, 1896-ban felavatták, 1947-ben ledöntötték. 1965-ben az Anglia parkba száműzték, 1991-ben visszakerült eredeti helyére. Jókai Mór számos művében állított emléket szeretett szülővárosának, történelmének és lakóinak, annak a sajátos református közösségnek is, amelynek maga is tagja volt.
Itt található az Európa-udvar, ahová az európai népek építkezési stílusára jellemző épületeket húztak föl, több mint húszat.

Ógyalla
Ebben a városban meg kell látogatni mindenképp azt a csillagvizsgálót, amelyet 1870-ben építtette Konkoly-Thege Miklós. Ez Közép-Európa egyik legrégebbi csillagvizsgálója.


Gúta
A vidék mindig is hazánk egyik éléskamrája legfőbb gabonatermő vidéke volt, kihasználva a természeti adottságokat, a búzát és más szemes terményeket már a középkortól vízimalmokban őrölték meg. A Kis-Duna holtága mentén Gúta határában található a Dunán és a Vágon elterjedt szerkezetek egyik mintaszerűen felújított példánya. A híres gútai hajómalomnak már a megközelítése is kivételes, hisz Európa leghosszabb (85 m) fedett fahídján (Kis-Duna híd) lehet átkelni a félszigetre. A fából ácsolt hajómalmok főként a 18-19. században virágoztak. A ma is működőképes gútai faépítmény hitelesen mutatja be a legősibb ismert dunai hajómalom típust.