Remek hangulatban, kiváló ínyencségek kínálatával és óriási érdeklődés mellett zajlott az első martosi Októberfeszt 2023. október 21-én, a Martosi Rendezvényliget és Népfőiskola otthonában.

A Martosi Rendezvényliget és Népfőiskola szervezőcsapata mindig is a szeme előtt tartotta, hogy olyan rendezvényeket részesítsen előnyben, ahol az érdeklődő közönség nem csak a saját, vagyis a magyar, de más nemzetek kultúráját és szokásait is megismertesse az érdeklődő közönséggel. Ha a bajor kultúrával szeretnénk megismerkedni, természetesen elsőre a hangulatos utcák, terek, folyópartok, sokszínű helyi gasztronómia, a művészet legyen az a barokk kortól a kortársig, és persze a népiség juthat sokaknak az eszébe. A más kultúrákkal való megismerkedés nem csak a látókörünk bővítésével jár, de éppen a saját szokásaink, kuriózumaink és értékeink erősödhetnek fel bennünk.

A szervezezőcsapat egy október végi szombaton a gasztronómián és a zenés hangulaton keresztül hozott el egy szelet bajorságot Martosra. A település szemfülesebb lakói már reggel tíz órától tapasztalhatták, hogy a harmatos liget területén valami készülődik. Felerősödtek a hangfalak, amelyek az eddigi rendezvényektől eltérő dallamokat mormoltak. Jöttek, mentek a teherautók, és sorra haladtak át a Rendezvényliget bejárátát jelző székelykapu alatt a bajor népviseletbe öltözött lányok és a „monterkás” fiúk. Jegyezhették meg a martosiak: „Valami készülődik, de más lesz ez, mint ezelőtt.”

A délelőtt folyamán már érkeztek is a joggal kíváncsi érdeklődők. És mit tapasztaltak? Egy hatalmas rendezvénysátorból „zwanzig” zene szól. A sátor alatt bajor színekbe (fehér-kékbe) öltözött sörpadok, kis sörös zászlócskák, a színpad bejáratánál egy információs tábla: Biergarten, Essen und Trinken és Music feliratok a sátor alá invitáltal mindenkit. A sátor közepébe érve hatalmas felirattal a színpad felé kiírva: Októberfeszt Martos 2023! De amíg elolvasta az ember a színpad feliratát, máris megcsapta az orrát az ínyenc illatok. Szinte a Bolondos Dallamok rajzfilmsorozat szereotipikus jelenete juthat eszünkbe, amikor a pitépől áramló gőz orráncsípve az embert az ételhez húzza. Itt ezen a hétvégén azonban nem piték gőzfelhője húzta az ember orrát a pulthoz, hanem a tipikus októberfesztes ételek. A szervezők német földről szerezték az ételek alapanyagait, így a kínálatból nem hiányozhatott a tipikius Weisswurst és a Bratwurst, hívjuk ezeket konyhanyelven fehér- és sültkolbásznak. Bár a mi felfogásunkban lévő kolbászokkal köszönő viszonyban nincs. Persze, aki kóstolta, tudhatja, hogy rendkívüli ínyencségről van szó. Kóstolva a Weisswurstot tipikus bajor pereccel az ízelelőbimbók számára nagyszerű gasztronómiai élményt eredményezett.

Külön, egy menüs verzióban pedig a német területen közkedvelt a Currywurst mit Pommes csábíthatta a szemeket. Ennek az ételnek a különlegessége, hogy olyan házilag készült, kóla, kecsup és curry fűszer alapú szósz kerül a kolbász és a hasábburgonya mellé. Nyilván akadtak a résztvevők között olyanok is, akik nem merték kipróbálni a messziföldről érkezett falatokat. A számukra a hazánkban is meghonosodott Schweinessteak (pecsenye) és Haxe (sült csülök) is része volt a Speisekartenak (étlapnak).

A német ételek mellett italkülönlegességekkel is találkozhattak a martosi, illetve környékbeli látogatók. Ez ugyan annyiban maradt különleges, hogy a környékünkön ritka az, ha német söröket csapolnak. Sikerült a szervezőknek Paulaner és Krombacher söröket szereznie és csapolnia a közösség számára. Így a jó hangulat alapja megvolt. Erre már csak egy lapáttal kellett rátenni, hogy maradandó legyen. Ez nagyjából délután két óra tájban jött el, amikor a Szomori fiúk együttes megjelent a színpadon. Olyan hangulatot varázsoltak a közönség számára, hogy rövid időn belül nem lehetett látni szabad asztalokat. A díszített padokon helyet foglalók egyébként kiszolgálásban is részesültek, tehát elég volt számukra csak jelezni és a „bajor lányok” már a kiszolgálást is biztosították. Akinek nem jutott, vagy nem foglalt helyet, sajnálatosan ebben a szolgáltatásban nem részesülhetett, de talán így sem bánhatta, hiszen a pulthoz érkezve nem csak az illatok intenzitása fokozódott, de bizonyos tekinteben megpillanthatta hogy készülnek azok a bizonyos Wurstok.

A zenekar által biztosított remek hangulatot megfejelni gondolnánk, lehetetlen… Talán valóban. Mindazonáltal azt a lendületet megtartották a zenekar szüneteiben lebonyolított sörversenyek, amelyeket a szervezők vezényeltek le, Bugár Gergely karmestersége alatt. Az első versenyszámban sörkorsótoló versenyt tarottak, ahol a település polgármestere is jól szerepelt. Majd következett a sörivó verseny, ahol a rajtolók közül a győztes Nagy Csaba lett, aki hat másodperc alatt gurított le egy korsó sört. Egy másik szünetben a perecevés, majd hordógörgetés következett, amelyet nagy sikerrel nyertek el a versenyzők. A tálca sör cipelésében nagyon kiegyenlített mezőnyben ügyeskedtek a versenyzők. Majd kövezkezett a hordódobás, ahol Lőrincz Zsolt tíz méter feletti távolságban dobta el a söröshordót. Végezetül egy staféta ivással zárták a versenyeket, ahol minden addigi versenyzőt újrarukkolták. Ebben a kiegyensúlyozott versenyben mondhatnánk, hogy döntetlen született, bár ebben a helyzetben csak a jó érzésről volt szó.

Összességében az estébe nyúló rendezvény a maga mértékében egy példaértékű rendezvénynek könyvelhető el. Az újdonságokba belekóstoló közönség képében egy hagyományait őrizendő, mondhatni szomszédos kultúrát ismerhetett meg, amelyben jól érezhette magát. Ugyanakkor zárótapasztalatként elmondhatom, hogy rendkívül okosan átgondolt rendezvényen vehettem részt, hiszen amellett, hogy betekintést nyertem egy szeletnyi bajor kultúrába, tudtam hol vagyok, felvidéken egy magyar településen. Ezzel pedig nem voltam egyedül. Valamikor a rendezvény utolsó órájában elcsíptem egy martosi beszélgetést, amely arról szólt, hogy a következő disznótoros fesztivált „überelni” kell, de nem ezzel a finom Wursttal, hanem egy jobb magyar kolbászrecepttel.

Fotók: Martosi Rendezvényliget

Bencze Dávid